kilenc.

Pocsék író vagyok. Legalábbis azért, mert azt hiszem, bármilyen történettel le lehet nyűgözni az embereket. Törtem a fejem, vajon mi kell ahhoz, hogy az ember maradandót alkosson. Nem klasszikus dráma vagy lávsztori, ezekből elég volt. Az összes eddigi firkálmányom kukába való. Ide sokkal több kell. Olyan történetet kell alkotni, ami annyira földhöz vágja az olvasót, ahogyan engem Daniel Keyes művei. Minden egyes tárgyban a lehetőségeket kerestem. Írhatnék ejtőernyőzésről is, gondoltam, amint az égre pillantva motoros sárkányrepülősöket véltem felfedezni. Ismeretem van a témában, de elvetettem az ötletet. Meg kell, hogy rendítse az olvasót, ripityára kell törnie az érzelmeit. S ekkor rájöttem: ha annyira megrázó sztorival akarok előrukkolni, mint Keyes vagy McEwan, egyetlen témát kell feldolgoznom… Ez lenne életem műve. Tipikusan az a fajta alkotás, amit az írók 60-70 évesen mintegy önvallomás gyanánt készítenek el. Addig nem akarok várni.

Egyedül az hátráltat, hogy nem akarok mindent elölről kezdeni. Időm nincs rá. Talán ha ejtőzhetnék egy kicsit, néhány hónap alatt elkészülne, de mással is törődnöm kell immár. Szerintem még nem vagyok sem elég érett, sem eléggé felkészülve ahhoz, hogy elővájjam a dolgot. Alaposan át kell gondolnom mindent. Több információra lenne szükségem. Még többre. Végigmenni mindenkin, belevájni az emberek múltjába, érzéseibe. Tudnom kell, mi járt a fejében, hogyan élte meg. Nemcsak ott kell lennem, eggyé kell válnom vele.

Bár lenne elég erőm ehhez. Talán az is elég lenne, ha objektív vélemény alapján kijelentenék, nem hülyeség, van értelme, és már csak jól kell csinálnom.

Viszont nem akarom, hogy az emberek megismerjenek. Engem vagy a múltam. Ez már óriási falat lenne belőlem. Mindenesetre valahogyan meg kell szabadulnom attól, ami nyomaszt, mert így vagy úgy, ez örökké fog. Este végül belekezdtem, füzetben, több oldalt kiírtam magamból. Meg kell mutatnom Katsának, ő lészen most a legnagyobb kritikusom. Talán még most a fejemhez vágja, hogy hülyeség, amit teszek, és leállok. De ahj.

Ui.: vettem banános-cseresznyés teát. Isteni.

One response to “kilenc.

  1. Bence

    Nem értem miért szorongsz, az ahogy ide írsz nekem igen csak tetszik. Jó a stílusod szép a fogalmazásod, és érdekes a történet vezetés.🙂 Csak így tovább.😉

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Archívum

2012. augusztus
h k s c p s v
« Júl   Sze »
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031