Most, hogy anya elment, elég nehéz megbirkóznom apám folytonos jellegű kommunikáció-kezdeményezéseivel, melyek mind egyoldalúan végződnek. Rendkívül bosszantó továbbá, hogy bizonyos múltbeli életesemények sikeres feldolgozása után ő nem talál szórakoztatóbb témát, mint a rég történt pillanatok felelevenítése és ezzel akarva-akaratlanul lelki állapotom felbolygatása – mintha egy enyhe disztímiát szeretne előidézni bennem. Meglepően jó érzéssel tölt el, hogy egyfajta immunitást érzek, így a teljes megkönnyebbüléssel mondhatom neki, hogy “A megbocsátás szükséges”, talán belátja ő is.

Csütörtökön nemcsak Ábel, hanem Maya és Ákos is jönnek, elméletileg négy napra. Őrültek háza lesz. Amúgy kövezzetek meg, de szerintem az eredeti ST-sorozat ezerszer jobb, mint bármelyik film. Ma Spockkal és Kirkkel álmodtam, meg arról, hogy K. felgyújtotta az E-vel közös otthonunkat. Látszik, hogy csak én nem fogadtam el, hogy a döntése végleges.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Archívum

2013. június
h k s c p s v
« máj   Júl »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930