nyűg.

Ma eszembe jutott egy nagyon különös dolog. Amikor tizenhárom éves koromban, 2006 augusztusában, egy verekedés során eltörtem az egyik ujjam, a kórházban úgy gipszelték be, hogy közben vulkáni szalutálást kellett mutatnom. Hetekkel később, amikor levették a gipszet, majdnem egy teljes napon át nem tudtam mozgatni az ujjaim, így mindenkinek úgy integettem, mint Spock. És az elmúlt hetek eseményeit figyelembe véve, ez marha vicces. És különös!

Csilla tegnapi cikke miatt megint, még a múltkorinál is furább álmom volt: egy születésnapi partin vettem részt, és azon kaptam magam, hogy érzéseim támadtak Star Trek-Data felé. Mielőtt be (nem) -teljesedhetett volna, a kommunikátoron át szóltak, hogy meg kéne menteni Paul Walkert, mert egy szimulátorban ragadt, majd kiderült, hogy a holografikus világ átcsapott a valóságba, lényeg a lényeg: Paul Walkert megölte egy bazi nagy, mutáns szörnyeteg.  Direkt illesztettem be a bocifejet, demonstrálnom kell, milyen mértékű a zavarodottságom. Tudniillik, Csilla akárhányszor ír egy Paulhoz kapcsolódó cikket, és én publikálom, mindig szerepel az álmaimban.

Amúgy ja, tényleg ilyen irreleváns dolgokról írok, mert nincs miről, mert bazi meleg van, nem lehet semmit csinálni, és hiába mennék mondjuk a gyéhába fotózni vagy a Török-hídhoz, ha kitenném a lábam a napra, elégnék, mint egy istenverte vámpír.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Archívum

2013. július
h k s c p s v
« jún   aug »
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031