undorítóak az emberek.

Egy hét alatt utolértem a New Girlt, ugye, most szeretnék belevágni még egybe, ez nagyon bejött. Az első évad eleje tényleg gagyi egy kicsit, de zabálom, és most, hogy megnéztem az utolsó részt, rettegek, hogy Schmidty mit fog tenni Nick és Jess ellen. Előre fosok, hogy az írók gondoskodnak a notsohappy endingről.

tumblr_inline_mu4ibd3sbf1qc1yq0

Egyébként megnéztem a TAHM új epizódját, nem is tudom, miért, elhatároztam májusban, hogy kész, vége. Talán a második epizódot megnézem, ha nagyon unatkozom, de… ezt az undorító szart kihagyom inkább az életemből, mindössze kíváncsi voltam, hogyan húzzák le magukat a vécén.

Na, visszatértünk az elejére: gondoltam arra, hogy elkezdem nézni a Breaking Badet, mindenki imádja, de jobban örülnék valami rövidebb, húszperces szitkomnak. De lehet ajánlgatni, majd szétnézek a jó ízléssel rendelkező pípülök profiljain. Valami olyan kéne, ahol esélytelen, hogy kialakul egy újabb TV-crush, van elég. Feltűnt, hogy érdekes módon valahogyan mindig azokhoz a karakterekhez vonzódom, akik képtelenek az érzelemkifejezésre és/vagy nem emberek. Cassie, Data, Spock, Vincent, Damon, satöbbi. :3

És a beígért gyerektéma, amiről már egy hete akarok írni. Egyre több új emberrel ismerkedem össze, az egyik fél viszont általában kiborulva végzi a beszélgetés után. Nem az én hibám, tényleg, csak kissé kiakaszt, hogy az ismerőseim nagy része, akikkel egykorú vagyok, vagy fiatalabbak nálam, nemcsak férjezettek, de még le is petéztek. Elnézést a szóhasználatért, kölykökkel rendelkező blogolvasók. Úgy általánosságban véve az eddigi osztályaim női tagjainak fele biztosan kölykedzett, és ettől egyszerűen kiborulok. Ez még nem is baj, mert lerendezem magamban. De látni az emberek megvető pillantását, amikor elmondod, hogy igen, húszéves vagy, “pföö, nincs barátod”, gyerek meg pláne nem kell, kibassza a biztosítékot mindenkinél. Az jobb lenne, ha mindenféle vadidegenhez odarohannék az utcán, akinél babakocsit látok és félórán át gügyögnék, mint egy istenverte idióta? Engem lenéznek, amiért MOST nincs gyerekem (az más tészta, mikor megtudják, hogy nem is lesz), de azt az embert, aki az alakjára hivatkozva béranyát vállal, ANYÁNAK merik nevezni. Undorítóak az emberek. Meg az emberek összességében is azok.

Szóval komolyan elgondolkozom olykor azon, hogy beadok valami kamusztorit, mindenkinek mást, hogy hetekig bassza őket az irigység, de nem érzem szükségét, mert elégedett vagyok a gondolkodásmódommal, a hozzáállásommal, ezen nem kívánok változtatni. És nem a munkatársaimról van szó, ők jófejek, nem őket szidom, hanem az embereket úgy egy kalap alatt. Mit nem lehet ezen elfogadni?

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Archívum

2013. október
h k s c p s v
« Sze   nov »
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031